Tájékoztatjuk, hogy a hellokanjiza.rs honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Magyarkanizsa szépen gondozott folyópartjáról is ismert. A látogatókat jól felszerelt homokos és füves strand, két gyermekmedence, játszóterek, a Tiszavirág kiránduló- és kempinghely, valamint éttermek várják.
Ilonafalu határában 2016-ban a budapesti Ars Topia Alapítvány, a magyarkanizsai Wemsical civil szervezet és helyi önkéntesek részvételével fürdőépítő kalákában felépült a Baráthok kútja.
A tiszavirág (Palingenia longicauda) ősi kérészfaj (kérész = rövidéletű), melynek ősei mintegy 200 millió évvel ezelőtt jelentek meg, amikor a vízi rovarok megkezdték a szárazföld meghódítását és a „szabad” levegő használatát.
Szelevényi Puszták Speciális Természeti Rezervátumot különleges természeti értékei miatt nyilvánították védetté. A síksági táj sokféleségét mozaikos elrendezésű pusztai, szikes, homoki és mocsári élőhelyek gazdagsága jellemzi.
A Járás megnevezést a népnyelv adta ennek a szikes, füves pusztának és a helyiek a mai napig így hívják. A juhászok, pásztorok itt legeltetik nyájukat, számos madárfaj otthona.
Környékünkön a 11 régi szélmalom közül egyedül épen maradt „Bajúsz” szélmalom az oromi Nagy úton 1869-ben épült, melynek tulajdonosa Kovács (Lukács) István volt. A malom téglából készült, a vitorlát a szél irányába hatalmas fa gerendákkal fordították.
A plébániát 1750-ben alapították, azelőtt a szabadkai ferencesek lelkipásztorkodtak ezen a területen. A templom 1768-ban épült. A 48-as szabadságharc idején leégett a város ostromakor.
1964 tavaszán a horgosi „Bácska“ mezőgazdasági birtok kishorgosi majorjában (egykori Kárász major)a Templomérnek nevezett vízfolyás mellett található Templomdombon földegyengetés köz-ben emberi csontvázak, illetve építkezési anyag maradványai kerültek elő
A magyarkanizsai szerb pravoszláv templom krónikája szerint az első templom a Kőrös-patak tiszai torkolatánál állt és vesszőből építették. Azok a szerbek építették, akik az 1690-es Nagy vándorlás során erre a vidékre érkeztek.
"A hagyomány szerint a martonosi pravoszláv templom 1600-ban épült és annak az ünnepnek lett szentelve, melyet Szent Miklós tetemének áthelyezése kapcsán ünnepel az egyház.
A martonosi szerb pravoszláv oktatási és egyházközség templomi tanácsának jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy 1896. február 28-án engedélyt kapott Nataša (Nata) Šećerov, született Dobrički azon kérelme, hogy épüljön kápolna